Tájékoztatta a kormány az Európai Bizottságot, hogy a menekültügyi rendszer kapcsolatos problémák miatt kiszabott bírságot nem fizeti be a magyar kormány – jelentette ki Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése után a Portfolio-nak. A tárcavezető elmondta, hogy így a tételt nem a még befagyasztott kohéziós forrásokból, hanem a folyósítandó támogatásokból vonhatja le Brüsszel.
Az Európai Unió 2025-ös költségvetési tervezetének bemutatásakor Banai Péter Benő, a magyar Pénzügyminisztérium államtitkára az EU soros elnökségét képviselve ismertette, a tervezet 191,5 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 146,2 milliárd eurós kifizetést tartalmaz, figyelembe véve az orosz-ukrán háború és a migrációs válság hatásait. Azonban egyes területeken költségcsökkentéseket irányoz elő. Johannes Hahn uniós biztos kritikával illette a Tanács kiadáscsökkentéseit, amelyek szerinte veszélyeztethetik az EU versenyképességét és innovációját.
A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény körül továbbra is kiélezett, jelentős gazdasági és politikai következményekkel fenyegetve Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokat. A törvénnyel kapcsolatban Brüsszel komoly aggályokat fogalmazott meg, mivel szerint az nem felel meg az uniós szabályozásnak, különös tekintettel a közbeszerzésekre, az összeférhetetlenségi helyzetekre és az EU-források felhasználására. Mindez pedig több milliárd eurónyi kohéziós forrás elvesztésével fenyeget. Az elmúlt hónapokban azonban a kormány és Bizottság folyamatosan egyeztetett, a magyar fél több módosításról is döntött, de a vita még messze van a megnyugtató lezárástól.
A hiány fokozatos csökkentésére tett erőfeszítésekről, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutási nehézségeiről, valamint a célzott gazdasági ösztönzőkről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. Elmondása szerint a kormány olyan programokat tervez, amelyek célzottan segítik a vállalkozásokat, miközben továbbra is komoly hangsúlyt fektetnek a költségvetési fegyelem betartására. A miniszter optimistán nyilatkozott az Európai Unióval folyó deficittárgyalásokról is, valamint arról, hogy a kormány dolgozik azon, hogy Magyarország minden felfüggesztett uniós forrást megszerezzen.
Nyílt levélben fordult csütörtökön a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Európai Bizottság elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek milyen szerepet töltenek be a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban, és az elmúlt évek nyarán kiadott éves jogállamisági jelentésekben, így az általuk készített „árnyékjelentések” tartalmára is kíváncsi – derült ki a Hivatal oldalán nyilvánosságra hozott levélből.
Az Európai Bizottság újabb 1,2 milliárd eurónyi beruházást mozgósít a nyugat-balkáni országok számára, az uniós forrás a vízellátás és szennyvízkezelés, a vasúti közlekedés, az innováció fejlesztését, valamint a régió kis- és középvállalkozásainak zöldítését célozza.
Korszerűbb, egységesebb és az uniós előírásokkal harmonizáló új magyar vasúti műszaki szabályozás készül - jelentette be az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Az Európai Bizottság komoly kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, mivel szerintük az uniós pénzek elosztása során diszkriminálják Budapestet.
Az egyes tagállamoknak kifizetett EU-támogatások jelentősen ösztönzik a növekedést más országokban is. Az uniós források átgyűrűző hatásainak egyik legnagyobb nyertese Magyarország, miközben maga több milliárd eurónyi helyreállítási és ellenállóképességi alapból járó forráshoz nem fér hozzá. A Next Generation EU programok esetében az Európai Bizottság azzal számol, hogy a várható GDP-növekedés közel harmadát a tovagyűrűző hatás generálja majd.
Átalakul az Európai Parlament, ráadásul ahogy a magyar kormánypártok remélték, erősödtek a keményvonalas jobboldali pártok. A Magyarországgal sokszor a végletekig kritikus, a magyar uniós források visszatartásáért még az Európai Bizottságot is perre vivő EP-ben a valódi súlyponteltolódás így is elmaradt. Maga a Fidesz-KDNP két képviselői helyet vesztett, de 11 darab mandátumával vonzó lehetne több frakciónak is, azonban sok szélsőjobboldali európai párt sem látná őket szívesen. A blokkolt magyar uniós források visszaszerzésében az Európai Parlament nem lett szövetséges.
Az Európai Bizottság frissítette a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) végrehajtásáról szóló iránymutatását. A módosított iránymutatás további gyakorlati lépéseket tartalmaz az RRF végrehajtásának javítására, valamint reagál a Tanács 2024. áprilisi következtetéseire is.
A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében ebben az évben mintegy 800-850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára – jelentette be Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a GINOP Plusz programok célja, hogy 2030-ra a magyar kkv-k bruttó hozzáadott értékteremtő képessége növekedjen, továbbá a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen.
A zöld átállás megvalósítása nemcsak országos, vagy uniós cél, hanem minden versenyképes, a jövőben is működni vágyó nagyvállalat, kkv, szervezet, intézmény saját érdeke. Egy ilyen komplex és nagy volumenű változás, az innovációk átvétele, az új technológiák, technikák alkalmazása, az új zöld szabályok betartása azonban komoly költségteher a gazdaság szereplőinek, éppen emiatt érdemes minden szembejövő lehetőséget megragadni, támogatást kihasználni. Az Európai Unió jelentős összegeket csoportosít a European Green Deal céljait támogató alapokba, melyek összértéke több tízmilliárd euróra rúg. Magyarország ezen lehetőségeket eddig még kevéssé használta ki, noha a forrásszerzésre nyíló lehetőség folyamatosan adott a magyar szervezetek számára. Az itthon már jól ismert operatív programokon túl is van lehetősége a magyar gazdasági szereplőknek: a közvetlen uniós források elnyeréséhez kemény munkára lesz szükség, de ha egy vállalat egyszer bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, akkor az európai piacon is elismert projektjei, fejlesztései, stratégiái kapnak pénzügyi támogatottságot. Zsámba Judittal, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserével beszélgettünk az uniós forrásokra való pályázási lehetőségekről, és a LIFE Program áprilisban megjelent 2024-es felhívásairól.
A Magyarország számára már részben elérhetővé tett uniós források blokkolását kéri az Európai Parlament szerdán este 399 igen és 117 nem szavazattal, valamint 28 tartózkodással megszavazott, jogilag nem kötelező határozata – számolt be a Telex.
Nem számít a közeli jövőben gyors megállapodásra az Európai Bizottsággal a még befagyasztott források ügyében, de az év végéig meg lehet az egyezség. Az új építésügyi törvény esetében Lázár János minisztériuma hamarosan válaszol Brüsszelnek, amely megmentheti az újabb befagyasztástól a magyar EU-forrásokat. A magyar fejlesztési koncepcióról egyelőre nagyon pozitívak a bizottsági visszajelzések, így szemléletváltás jöhet a vidéki felzárkóztatási programoknál – nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter az európai uniós források felhasználásáról és a kohéziós politikáról a Portfolio-nak adott brüsszeli doorstép interjújában.
A 2021-2027 közötti uniós agrárpolitikai ciklus első évében, 2022-ben 1409,2 milliárd forint értékű agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat fizettek ki, közölte kedden az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).
Még 2022-ben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy fő ellen emelt vádat egy a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre – számolt be a 24.hu.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.
Több tagállam is szigorúbban bánt volna Magyarországgal a jogállamisági eljárásban. Volt olyan ország, amely nem három operatív program 55 százalékát tartotta volna vissza, hanem még az agrártámogatásokat sem fizette volna ki.
Az Európai Bizottság jelentős változtatásokat fontolgat az uniós források elosztásában, és a költségvetés egy részét a tagállamok teljesítménycéljaihoz kötheti. Ez a lépés eltérést jelent a korábbi gyakorlattól, amely a kohéziós támogatásokat kizárólag előre meghatározott fejlettségi kritériumok alapján osztotta el – számolt be a Politico.
Más szelek fújnak a miniszter szerint.
Fordulat jöhet a vámháborúban?
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
